Csak azért is megtartották Magyar (Szabadtéri) Színházfesztivált

A fesztiválprogram változatos volt – a komoly drámai műfajoktól a vidám, zenés produkciókon át egészen a tűz showig. A rendezvény fővédnöke Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, egykori kulturális tárcavezető volt, társszervezője az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI), partnere pedig az RMDSZ Brassó megyei szervezete.

A Színházfesztivál első napján Szabó Enikő színművész lépett fel zenésztársaival. Verskoncertjüket Arany János, József Attila, Radnóti Miklós, Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos, Szabó T. Anna, Kemény István, Lackfi János és Orbán János Dénes költők műveiből állították össze.

Másnap Háy János: A halottember című művéből készült előadást mutatja be Dálnoky Csilla, a Csíki Játékszín színművésze. Háy János drámaíró A halottember című drámájának csíkszeredai színpadra adaptált története egy édesanyáról szól, aki gyermekét egyedül neveli, mert férje a fronton harcol már hosszú ideje. Majd jön két levél… Az egyikben maga az édesapa ír családjának, míg a másik a halálhírét hozza. „Amikor írtam, minden olyan vesztésre gondoltam, amikor egy nő elveszíti azt, akivel közös életet tervezett, mert elhagyja, mert félévente jár haza, mert meghal, s neki viszonyulnia kell ehhez a hiányhoz” – fogalmazott a drámáról a szerző, Háy János. Az előadás rendezője Kányádi Szilárd.

A közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tündérország/Țara Zânelor című produkcióját is megtekinthette. A Tündérország kiindulópontja valós tény: egy marosvásárhelyi vegyes családban a román és a magyar nemzetiségek közötti félreértések több generációt is érintenek, amelyek szeretettel és gyűlölettel fűszerezik sorsukat. Ezzel egy időben felvetődik a kérdés: Mi fájdalmasabb? Az, hogy a saját lányod annak a férfinak a fiába szerelmes, aki téged kommunista börtönre ítélt, vagy az, hogy a jövendőbeli vejed egy más etnikai csoport tagja? George Ștefan szövege új szemszögből próbálja megvilágítani az etnikumok közötti örökös román–magyar konfliktust: előtérbe helyezi a megformált szituáció mélységes humán jellegét, háttérbe szorítva a politikait. Rendező: Keresztes Attila és Laurențiu Blaga.

A Kór-Társak című kétnyelvű marosvásárhelyi koncertelőadás is várta a nagyérdeműt: kortárs magyar és román költők megzenésített verseit hozta el Brassóba Sebestyén Aba színész, rendező, és alkotótársa, Cári Tibor zeneszerző, valamint a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári zenészekből álló zenekar. A produkció a Magyar Színházfesztivál zárónapján volt látható és hallható. Az esemény a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Kultúraközi párbeszéd a kortárs zene és költészet tükrében című projektjének része, a projekt célja egy szabadtéri koncertelőadás létrehozása volt kétnyelvű közegben, Marosvásárhelyen.  A zenés versfüzér Szabó T. Anna, Matei Vişniec, Demény Péter, Monica Mihaela Pop, Kovács András Ferenc, Victor Ioan Frunză, Andrei Huţuleac, Pálfi Ervin és Székely Csaba költeményeiből ihletődött dalokat foglal egybe.

A 4. Magyar (Szabadtéri) Színházfesztivált a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása zárta, a Pálffy Tibor rendezte A Sütemények Királynője című, amely fontos társadalmi témát dolgoz fel. Pintér Béla drámájának főszereplője a hétéves Kosár Erika, története pedig a családon belüli erőszakot mutatja be, amelyről tévéből, rádióból és újságból is értesülünk. Azonban az ott hallott, látott történekkel ellentétben, Kosár Erika a sztori végén győzni fog.

Fotó: https://www.facebook.com/MagyarSzinhazfesztival.Brasso/