Újra van magyar rádiónk

\"A brassói magyar rádió létrehozásának ötlete nem újkeletű, azonban 2020 őszéig kellett várnunk, míg a különböző elképzelések, a szálak elkezdtek összefonódni és az ötlet megvalósítása lassan testet kezdett ölteni. 2021 első hónapjaiban két civil szervezet – a Loksi Blues-Café Szociokultuárlis Egyesület és a Főszervező Egyesület – égisze alatt elkezdődtek a beszerzések, melyet több magánvállalkozó és fizikai személy támogatott. Az anyagiak mellett 14 különböző szakterületről érkező lelkes önkéntes segített az elindulásban. 2021. március 1-re elkészült a stúdió és 15-kétől elindultak a próbaadások.

Brassóban, a korona városában létrehozott rádió neve nem lehet más, csakis KORONA RÁDIÓ. Küldetésünk Barcaságból a magyar közösség szolgálata, így méltón valljuk, hogy a „Korona Rádió, a Barcaság hangja!”. Közösségszolgálatunk vezérszavai: közösség, identitás, hitelesség, közvetlenség, magyarság. Hisszük, hogy a jó közösségi élet alapja a megfelelő kommunikáció. A rádió a közösség szócsöve, fő információforrása szeretne lenni a hitelesség, a közvetlenség jegyében.\" - olvasható a rádió honlapján.

Live stream:https://bit.ly/3czGeH7

Fotó: https://www.facebook.com/A-Barcasag-hangja

Mégis lesz magyar felirat a brassói reptéren

Bár néhány napja még azt erősítgették a Krónikának a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér képviselői, hogy csak románul és angolul kell feliratozni az épülő létesítményben, Adrian Ioan Veștea közölte: magyar és német nyelven is megjelenítik a tudnivalókat. Az elöljáró egyúttal megköszönte a székely megyék támogatását.

Jelenleg kétnyelvűek a feliratok az épülő Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér utastermináljának belterében, azonban Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke hétfőn kibocsátott közleményében arról biztosít, hogy új feliratokat rendelnek, ezúttal román–angol–magyar–német nyelvűeket. A brassói politikus december elején a Facebook közösségi oldalon megosztott egy fotót, amelyen a légikikötő termináljának útlevél-ellenőrző pontjánál áll, a fényképen pedig jól látszik, hogy a feliratok csak román és angol nyelvűek. A „szűkre szabott” többnyelvűségre Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Brassó megyei képviselője hívta fel a figyelmet szintén a Facebookon. Javasolta, hogy magyar és német nyelven is jelenjenek meg a feliratok, tiszteletadásként Erdély és Brassó történelme, az itt élő nemzetiségek előtt. Példaként említi, hogy Barcelonában, Szingapúrban, Brüsszelben, Mallorcán is négy- vagy többnyelvűek a reptéri feliratok.

A Krónika megkereste az ügyben Adrian Ioan Veștea tanácselnököt, ám ő a reptér létesítésének programfelelőséhez irányított, aki szűkszavúan annyit közölt, a nemzetközi szabványok értelmében a repülőterek feliratozása az ország hivatalos nyelvén és angolul történik. Ez után Adrian Ioan Veștea tanácselnök kiadott egy közleményt, amelyben leszögezi, elindítják a folyamatot, hogy az utasterminál feliratai a román és angol nyelv mellett magyarul és németül is megjelenjenek. A román, magyar és német felirat Brassó megye multikulturális történelmére, a térségben élő nemzetiségek anyanyelvére utal, ehhez adódik a repülés nemzetközi nyelveként elfogadott angol. A brassói nemzetközi repülőtér tervét első pillanattól támogatta Kovászna és Hargita megye, mellettünk álltak, hogy ez a beruházás megvalósuljon, hiszen nemcsak Brassó, hanem a térség számára is fontos. Értékeljük a két megye önkormányzatainak segítségét, még kormánytámogatásért is lobbiztak” – fogalmazott Veștea. Hozzátette, bár a repülőterek nemzetközi szövetsége, az Airports Council International azt javasolja, hogy a légikikötők feliratain az ország hivatalos nyelve és az angol szerepeljen, kötelezőnek tekintik, hogy a brassói reptéren a magyar és a német nyelv is megjelenjen. Jakab Barna, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke – aki korábban az épülő repülőtér egyik projektmenedzsere volt – a Krónikának elmondta, a nemzetközi ajánlások valóban két nyelvről szólnak, de nem szabnak felső határt, négy- vagy akár még többnyelvűek is lehetnek a feliratok, erre több példa van. Hangsúlyozta, a nemzetközi repülőtér Erdély egyik „bejárata”, fontos üzenete van az itt megjelenő többnyelvűségnek. Mint ismeretes, a repülőtér a háromszéki RMDSZ-politikusok lobbijának köszönhetően első ízben tavaly kapott kormánytámogatást. Akkor a két megye vezetői megállapodtak: a légikikötőben biztosítják, hogy magyarul is tájékozódni lehessen.

Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/megis-lesz-magyar-felirat-a-brassoi-repteren-boviti-a-megyei-tanacs-az-eredetileg-szukre-szabott-tobbnyelvuseget-berdely-kapuja)

Fotó: Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea

Magyar képviselet nélkül Brassóban

Szomorú eredmény született Brassó megyében és a Cenk alatti városban, ahol a szeptember 27-i választásokon nem sikerült átugrani az 5 százalékos küszöböt, és ezáltal biztosítani a magyar képviseletet a következő négy évre a helyi és megyei tanácsban. Mindössze pár tucat szavazaton múlott a siker, a megyei tanácsban 88 voks hiányzott a küszöb átlépéséhez, míg Brassó városában 253 szavazat.

 „Valószínű nem sikerült a választások tétjét kellőképpen kihangsúlyozzuk, kellőképpen elmagyarázni a választóknak. Mi tudtuk, hogy a demográfiai mutatók nem kedveznek nekünk, hogy a 2011-ben 7 százalék körüli magyarság az utóbbi 10 évben igencsak megfogyatkozott, és hogy az 5 százalékos küszöb nagyon közel van, de lehet, hogy ezt jobban ki lehetett, ki kellett volna hangsúlyozni” – magyarázta az eredményt Kovács Attila megyei elnök. Az RMDSZ holnapján közzétett értékelőjében rámutatott: míg a román pártoknál óriási volt a tét a brassói polgármesteri tisztség megszerzéséért, és ez mozgósította a román választókat, a magyarok közül „sokan gondolhatták úgy, hogy az RMDSZ így is, úgy is ott lesz, akkor is, ha nem megyünk el szavazni, akár a vírustól való félelmünkben sem”. „A hiba velünk van” Ugyanakkor elismerte, hogy a választási eredményeket alaposan ki kell elemezni. „Ha hibáztunk, akkor a hiba velünk van, és nem a választókkal. Több szempontból meg kell vizsgáljuk, hogy mi vezetett ide. Ez meg is fog történni a következő napokban. Egyvalami biztos: össze fogjuk szedni magunkat, hiszen közelednek a parlamenti választások, és nem hagyhatjuk teljes képviselet nélkül a Brassó megyei magyar közösséget” – jelentette ki Kovács Attila.

Az RMDSZ-nek, bár több településen volt polgármesterjelöltje, csupán Alsórákoson sikerült győzni, ahol 4 tanácsos is bejutott. A szövetségnek összesen 35 helyi tanácsosa van: Apácán 3, Bodolán 2, Homoródon 2, Botfaluban 1, Höltövényben 1, Keresztváron 1, Kőhalomban 1, Krizbán 5, Négyfaluban 3, Olthévízen 3, Tatrangon 3, Ürmösön 4, Sárkány községben 1, Zsiberk községben 1. Kimagasló eredmény Krizbán született, ahol eddig 1 önkormányzati képviselő volt, de 5-re sikerült növelni a magyar képviseletet; a megyei elnök szerint a helyi csapat kitartó munkájának köszönhetően.

Az RMDSZ az elmúlt négy évben politikai alkuk révén a brassói alpolgármesteri és a megyei önkormányzati alelnöki tisztséget is betöltötte.

A képen Kovács Attila, RMDSZ-elnök

Sikerrel zárult a jubileumi Brassói Magyar Napok

Az idén 10. alkalommal szerveziték meg szeptember 15-20. között a Brassói Magyar Napokat, amely a szórványban élő magyarság számára évről-évre kiemelt jelentőséggel bír.

A rendezvény a járványügyi megszorítások ellenére is rendkívül színes programmal várta a látogatókat. A több napos fesztivál támogatja a fiatal, erdélyi zenei tehetségeket, de a gyerekekről sem feledkeztek meg, hiszen a szombati napon ők kapták a főszerepet\".

A hatnapos rendezvényen fellépett a Háromszék Táncegyüttes, DALMA és zenekara, Hakeshet Klezmer Band, Szászcsávási Zenekar, The Crazy Plumbers & Voces, Fill HarMoni. 

Volt kézműves és termelői vásár, magyar filmudvar, fotókiállítások, brassói előadók koncertje, könyvbemutatók, borkóstoló, kirándulás a Cenkre, brassói néptánccsoportok előadása, Városismereti séta, gyermek- és családi programok.

Fotó: facebook, Brassói Magyar Napok

Csak azért is megtartották Magyar (Szabadtéri) Színházfesztivált

A fesztiválprogram változatos volt – a komoly drámai műfajoktól a vidám, zenés produkciókon át egészen a tűz showig. A rendezvény fővédnöke Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, egykori kulturális tárcavezető volt, társszervezője az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI), partnere pedig az RMDSZ Brassó megyei szervezete.

A Színházfesztivál első napján Szabó Enikő színművész lépett fel zenésztársaival. Verskoncertjüket Arany János, József Attila, Radnóti Miklós, Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos, Szabó T. Anna, Kemény István, Lackfi János és Orbán János Dénes költők műveiből állították össze.

Másnap Háy János: A halottember című művéből készült előadást mutatja be Dálnoky Csilla, a Csíki Játékszín színművésze. Háy János drámaíró A halottember című drámájának csíkszeredai színpadra adaptált története egy édesanyáról szól, aki gyermekét egyedül neveli, mert férje a fronton harcol már hosszú ideje. Majd jön két levél… Az egyikben maga az édesapa ír családjának, míg a másik a halálhírét hozza. „Amikor írtam, minden olyan vesztésre gondoltam, amikor egy nő elveszíti azt, akivel közös életet tervezett, mert elhagyja, mert félévente jár haza, mert meghal, s neki viszonyulnia kell ehhez a hiányhoz” – fogalmazott a drámáról a szerző, Háy János. Az előadás rendezője Kányádi Szilárd.

A közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tündérország/Țara Zânelor című produkcióját is megtekinthette. A Tündérország kiindulópontja valós tény: egy marosvásárhelyi vegyes családban a román és a magyar nemzetiségek közötti félreértések több generációt is érintenek, amelyek szeretettel és gyűlölettel fűszerezik sorsukat. Ezzel egy időben felvetődik a kérdés: Mi fájdalmasabb? Az, hogy a saját lányod annak a férfinak a fiába szerelmes, aki téged kommunista börtönre ítélt, vagy az, hogy a jövendőbeli vejed egy más etnikai csoport tagja? George Ștefan szövege új szemszögből próbálja megvilágítani az etnikumok közötti örökös román–magyar konfliktust: előtérbe helyezi a megformált szituáció mélységes humán jellegét, háttérbe szorítva a politikait. Rendező: Keresztes Attila és Laurențiu Blaga.

A Kór-Társak című kétnyelvű marosvásárhelyi koncertelőadás is várta a nagyérdeműt: kortárs magyar és román költők megzenésített verseit hozta el Brassóba Sebestyén Aba színész, rendező, és alkotótársa, Cári Tibor zeneszerző, valamint a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári zenészekből álló zenekar. A produkció a Magyar Színházfesztivál zárónapján volt látható és hallható. Az esemény a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Kultúraközi párbeszéd a kortárs zene és költészet tükrében című projektjének része, a projekt célja egy szabadtéri koncertelőadás létrehozása volt kétnyelvű közegben, Marosvásárhelyen.  A zenés versfüzér Szabó T. Anna, Matei Vişniec, Demény Péter, Monica Mihaela Pop, Kovács András Ferenc, Victor Ioan Frunză, Andrei Huţuleac, Pálfi Ervin és Székely Csaba költeményeiből ihletődött dalokat foglal egybe.

A 4. Magyar (Szabadtéri) Színházfesztivált a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása zárta, a Pálffy Tibor rendezte A Sütemények Királynője című, amely fontos társadalmi témát dolgoz fel. Pintér Béla drámájának főszereplője a hétéves Kosár Erika, története pedig a családon belüli erőszakot mutatja be, amelyről tévéből, rádióból és újságból is értesülünk. Azonban az ott hallott, látott történekkel ellentétben, Kosár Erika a sztori végén győzni fog.

Fotó: https://www.facebook.com/MagyarSzinhazfesztival.Brasso/

Tízéves a Csütörtöki séta

2010. június 24-én szervezte meg első alkalommal a brassói EKE a Csütörtöki sétát.  Minden csütörtökön 16 órakor találkoznak körülbelül negyvenen-ötvenen, sétálnak a Cenk alatt, különböző versekkel, ünnepekkel, érdekességekkel színesítik a találkozókat, majd ezután együtt nótáznak és pihennek meg valahol.

Nádudvary György, a séták egyik kitalálója és szervezője 2o13-ban így emlékezett a kezdetekre az Enciánban: "Nyolc éve fiamék Sepsiszentgyörgyre költöztek, nálunk maradt kutyájuk, az angolszetter Bea. Vele naponta a Cenkre járok, így nap mint  nap  tapasztalom,  milyen  Isten  adta  ajándék  ez  a brassói  embernek  a  gyönyörű környezettel, kitűnő levegővel, forrásvízzel, madarakkal, mó‐kusokkal. Ennek ellenére meglepett, milyen kevés sétálóval találkozom. Arra gondoltam, rendszeresíteni kellene a Cenk alatti sétákat magyar  közösségünkben. Ötletemet megosztottam turista barátaimmal a Brassói EKE osztályunkban.  Jónak találták  elképzelésemet és megbíztak a kivitelezéssel. A Cenk alatti csütörtöki séták népszerűsítésében önzetlenül segít a Brassói Lapok és a Brassaď Magyar Adás. A kezdet nem sok jót ígért. Az első sétát 2010. június 24re hirdettük meg, csütörtökre. Az időjárás nem fogadott kegyeibe, szeles, esős idő volt. Mindössze hárman sétáltunk, Zoltán Jolán, Szabó Károly, jómagam, na meg Bea kutya, megmegijedve a mennydörgéstől. Annál kedvezőbb volt a folytatás. A következő csütörtökön már huszonkilencen találkoztunk a Cenk felső sétányán, a pavilonoknál. Augusztusban meg‐hosszabbítottuk  együttlétünket.  Séta  után  beültünk  a  Posztókészítők bástyája melletti nyári kertbe, fagylaltozni, sörözni, üdítőt inni, teázni.  Ezt a kezdeményezést is rendszeresítettük, hagyományossá vált. A tél beálltával sem szakadtak meg a csütörtöki séták. Felfigyeltek a csütörtöki sétára a határon túl is. "

Fotó: EKE Brassó