A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Ősszel indul a budapesti közvetlen járat a brassói nemzetközi repülőtérről – jelentették be az erdélyi légikikötő üzemeltetői.

A Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér vezetői a létesítmény közösségi oldalán számoltak be a jövőben várható új úti célokról, melyek között a magyar fővárost is említették. „Budapest is olyan desztináció, amelynél megvan a bizonyosság a járatok elindítására ősztől kezdődően” – írták. Arra, hogy melyik légitársaság működteti majd a budapesti járatot, nem tértek ki a közleményben, ez az információ egyelőre egyik Brassóból légi járatokat üzemeltető cég honlapján sem szerepel.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy július 18-i marosvásárhelyi szállodaavatón jelentette be, hogy megszületett a döntés a Budapest-Brassó közvetlen légi járat elindításáról. Így egy Székelyföldhez közel eső repülőteret lehet majd napi szinten elérni Budapestről – mondta.

Brassóból szerdától a Wizz Air fapados légitársaság is működtet járatokat. A magyar érdekeltségű cég Londonba repül az erdélyi városból. A brit főváros Romániában a legkeresettebb külföldi úti célnak számít az ott dolgozó számos román vendégmunkás miatt. A Wizz Air gépei hetente háromszor – hétfőn, szerdán és pénteken – szállnak fel a brassói repülőtérről. Szeptembertől Dortmundba is indítanak innen járatokat, melyek szombatonként és keddenként üzemelnek.

A repülőtér vezetősége közleményében történelminek nevezte a Wizz Air brassói megtelepedését, és reményét fejezte ki, hogy a cég a jövőben több járatot indít Brassóból, mivel hosszú távú együttműködést szeretnének.

Azt is közölték, hogy a Dan Air is új úti célokat ígért: a román légitársaság Párisba, Oslóba és Dubajba indít járatokat a brassói repülőtérről.

Alexandru Anghel, a repülőtér igazgatója hangsúlyozta: azt szeretnék, ha minél több légitársaság telepedne meg Brassóban, minél több úti céllal és versenyképes árakkal. Ez a szomszédos megyék kívánsága is – tette hozzá. Júliusban, a repülőtér működésének első teljes hónapjában 10 044 utas fordult meg a terminálokban.

A Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőteret az első ilyen jellegű romániai zöldmezős beruházásként a Brassó megyei önkormányzat hozta létre és működteti. Június 15-én nyitották meg. A Székelyföldet is kiszolgálja, létrehozását a közeli Kovászna megye elöljárói is teljes mellszélességgel támogatták.

Fotó: Archív

A magyar államalapítás ünnepének estéjén piros-fehér-zöld színekkel világítják meg a brassói városházát, és a város fölé magasló Cenk-tetőn a megyeszékhely román nevét (Brasov) kirajzoló óriásbetűket - jelentette be pénteken közösségi oldalán Brassó polgármesteri hivatala. A közlemény szerint a város e gesztussal a brassói magyarközösségnek a város fejlődéséhez nyújtott sok évszázadoshozzájárulását kívánja elismerni. A polgármesteri hivatal felidézte: Brassó nemcsak fontos gazdasági és kulturális központ volt, hanem a benne lakó három etnikum jó egyetértésének a mintavárosa is.

Kitért arra, hogy a várost a bolgárszegi román, a bolonyai magyar és az óbrassói szász közösség alkotta. A polgármesteri hivatal megemlítette: a magyar államalapításünnepe az erdélyi és bánsági magyarok, ezen belül pedig 23 ezresbrassói magyar közösség számára is fontos esemény. A több mint 250 ezer lakosú Brassóban a 2002-es népszámláláson23 ezren, a 2011-esen már csak 16,5 ezren vallották magyarnak magukat. A barcasági magyar közösségnek tavaly először sem a brassóiönkormányzati testületbe, sem a Brassó megyei tanácsba sem pedig aromán parlamentbe nem sikerült bejuttatnia képviselőit. A várost tavaly október óta Allen Coliban, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek meg Romániát (USR) párt politikusa irányítja.

MTI

Színes programkavalkáddal érkezik tizenegyedik kiadásához a Brassói Magyar Napok. A kulturális rendezvénysorozatot idén szeptember 12-19. között tartják. Az egy hétig zajló rendezvényre átfogó, minden korosztályt érintő, változatos programsorozattal várják az odalátogatókat a város több helyszínén, köztük a Szent János-téren, az 1963-ban az államszocialista hatalom nyomására lebontott református műemlék-templom helyszínén is.

A szórakozni vágyókat koncertek sokasága, a filmkedvelőket pedig vetítések várják. Az olvasni kedvelők könyvbemutatókon vehetnek részt, de kiállítások és előadások is gazdagítják a kínálatot. Kézműves és termelői vásár, borkóstoló, valamint családi programok és gyereksarok is rendelkezésére áll majd a résztvevőknek. 

Új helyszínnel is bővül a rendezvény: esténként a magyar közösséghez kapcsolódó Szent János-téren is lesznek koncertek.

 Vasárnap este itt zajlik majd a Brassói Magyar Napok nyitóeseménye, a Koszika and the HotShots szimfonikus koncertje. Ezzel együtt három színpadon zajlik a rendezvénysorozat: a főtér a legnagyobb tömeget megmozgató előadóké, a Szent János-tér a „rétegzenéé”, az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán pedig a helyi zenekarok lépnek fel, és itt lesz a táncház is, tudtuk meg a főszervezőtől. További helyszín a tárlatoknak, könyvbemutatónak helyet adó Reménység Háza, és az Újvárosi Református Egyházközség gyülekezeti terme, ahol többek között borkóstolókat szerveznek.

A képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében november 15. lesz az 1987-es brassói antikommunista felkelés emléknapja. A tervezet 290 támogató szavazatot kapott, egy törvényhozó tartózkodott. Az 1987-es brassói antikommunista felkelésre való megemlékező eseményekre a helyi költségvetésekből, illetve a hatóságok és közintézmények költségvetéséből is elkülöníthetők pénzösszegek – írja az Agerpres.

A brassói felkelés 1987. november 14-én éjjel kezdődött a Steagul Roşu kamiongyár matricarészlegén. Másnap a Román Kommunista Párt székháza elé vonultak. Nicolae Ceauşescu akkori diktátor portréit leverték a falakról és elégették. A politikai titkosrendőrség, a Securitate feloszlatta a tömeget, több embert letartóztattak. Őket első fokon halálra ítélték, ám a nemzetközi közvélemény nyomására megváltoztatták az ítéletet. 61 személyt deportáltak, 27-nek kényszermunkahelyet határoztak meg.

Az akkori eseményekről ITT olvashatnak részletesebben.

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

\"A brassói magyar rádió létrehozásának ötlete nem újkeletű, azonban 2020 őszéig kellett várnunk, míg a különböző elképzelések, a szálak elkezdtek összefonódni és az ötlet megvalósítása lassan testet kezdett ölteni. 2021 első hónapjaiban két civil szervezet – a Loksi Blues-Café Szociokultuárlis Egyesület és a Főszervező Egyesület – égisze alatt elkezdődtek a beszerzések, melyet több magánvállalkozó és fizikai személy támogatott. Az anyagiak mellett 14 különböző szakterületről érkező lelkes önkéntes segített az elindulásban. 2021. március 1-re elkészült a stúdió és 15-kétől elindultak a próbaadások.

Brassóban, a korona városában létrehozott rádió neve nem lehet más, csakis KORONA RÁDIÓ. Küldetésünk Barcaságból a magyar közösség szolgálata, így méltón valljuk, hogy a „Korona Rádió, a Barcaság hangja!”. Közösségszolgálatunk vezérszavai: közösség, identitás, hitelesség, közvetlenség, magyarság. Hisszük, hogy a jó közösségi élet alapja a megfelelő kommunikáció. A rádió a közösség szócsöve, fő információforrása szeretne lenni a hitelesség, a közvetlenség jegyében.\" - olvasható a rádió honlapján.

Live stream:https://bit.ly/3czGeH7

Fotó: https://www.facebook.com/A-Barcasag-hangja

Bár néhány napja még azt erősítgették a Krónikának a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér képviselői, hogy csak románul és angolul kell feliratozni az épülő létesítményben, Adrian Ioan Veștea közölte: magyar és német nyelven is megjelenítik a tudnivalókat. Az elöljáró egyúttal megköszönte a székely megyék támogatását.

Jelenleg kétnyelvűek a feliratok az épülő Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér utastermináljának belterében, azonban Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke hétfőn kibocsátott közleményében arról biztosít, hogy új feliratokat rendelnek, ezúttal román–angol–magyar–német nyelvűeket. A brassói politikus december elején a Facebook közösségi oldalon megosztott egy fotót, amelyen a légikikötő termináljának útlevél-ellenőrző pontjánál áll, a fényképen pedig jól látszik, hogy a feliratok csak román és angol nyelvűek. A „szűkre szabott” többnyelvűségre Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Brassó megyei képviselője hívta fel a figyelmet szintén a Facebookon. Javasolta, hogy magyar és német nyelven is jelenjenek meg a feliratok, tiszteletadásként Erdély és Brassó történelme, az itt élő nemzetiségek előtt. Példaként említi, hogy Barcelonában, Szingapúrban, Brüsszelben, Mallorcán is négy- vagy többnyelvűek a reptéri feliratok.

A Krónika megkereste az ügyben Adrian Ioan Veștea tanácselnököt, ám ő a reptér létesítésének programfelelőséhez irányított, aki szűkszavúan annyit közölt, a nemzetközi szabványok értelmében a repülőterek feliratozása az ország hivatalos nyelvén és angolul történik. Ez után Adrian Ioan Veștea tanácselnök kiadott egy közleményt, amelyben leszögezi, elindítják a folyamatot, hogy az utasterminál feliratai a román és angol nyelv mellett magyarul és németül is megjelenjenek. A román, magyar és német felirat Brassó megye multikulturális történelmére, a térségben élő nemzetiségek anyanyelvére utal, ehhez adódik a repülés nemzetközi nyelveként elfogadott angol. A brassói nemzetközi repülőtér tervét első pillanattól támogatta Kovászna és Hargita megye, mellettünk álltak, hogy ez a beruházás megvalósuljon, hiszen nemcsak Brassó, hanem a térség számára is fontos. Értékeljük a két megye önkormányzatainak segítségét, még kormánytámogatásért is lobbiztak” – fogalmazott Veștea. Hozzátette, bár a repülőterek nemzetközi szövetsége, az Airports Council International azt javasolja, hogy a légikikötők feliratain az ország hivatalos nyelve és az angol szerepeljen, kötelezőnek tekintik, hogy a brassói reptéren a magyar és a német nyelv is megjelenjen. Jakab Barna, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke – aki korábban az épülő repülőtér egyik projektmenedzsere volt – a Krónikának elmondta, a nemzetközi ajánlások valóban két nyelvről szólnak, de nem szabnak felső határt, négy- vagy akár még többnyelvűek is lehetnek a feliratok, erre több példa van. Hangsúlyozta, a nemzetközi repülőtér Erdély egyik „bejárata”, fontos üzenete van az itt megjelenő többnyelvűségnek. Mint ismeretes, a repülőtér a háromszéki RMDSZ-politikusok lobbijának köszönhetően első ízben tavaly kapott kormánytámogatást. Akkor a két megye vezetői megállapodtak: a légikikötőben biztosítják, hogy magyarul is tájékozódni lehessen.

Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/megis-lesz-magyar-felirat-a-brassoi-repteren-boviti-a-megyei-tanacs-az-eredetileg-szukre-szabott-tobbnyelvuseget-berdely-kapuja)

Fotó: Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea

Szomorú eredmény született Brassó megyében és a Cenk alatti városban, ahol a szeptember 27-i választásokon nem sikerült átugrani az 5 százalékos küszöböt, és ezáltal biztosítani a magyar képviseletet a következő négy évre a helyi és megyei tanácsban. Mindössze pár tucat szavazaton múlott a siker, a megyei tanácsban 88 voks hiányzott a küszöb átlépéséhez, míg Brassó városában 253 szavazat.

 „Valószínű nem sikerült a választások tétjét kellőképpen kihangsúlyozzuk, kellőképpen elmagyarázni a választóknak. Mi tudtuk, hogy a demográfiai mutatók nem kedveznek nekünk, hogy a 2011-ben 7 százalék körüli magyarság az utóbbi 10 évben igencsak megfogyatkozott, és hogy az 5 százalékos küszöb nagyon közel van, de lehet, hogy ezt jobban ki lehetett, ki kellett volna hangsúlyozni” – magyarázta az eredményt Kovács Attila megyei elnök. Az RMDSZ holnapján közzétett értékelőjében rámutatott: míg a román pártoknál óriási volt a tét a brassói polgármesteri tisztség megszerzéséért, és ez mozgósította a román választókat, a magyarok közül „sokan gondolhatták úgy, hogy az RMDSZ így is, úgy is ott lesz, akkor is, ha nem megyünk el szavazni, akár a vírustól való félelmünkben sem”. „A hiba velünk van” Ugyanakkor elismerte, hogy a választási eredményeket alaposan ki kell elemezni. „Ha hibáztunk, akkor a hiba velünk van, és nem a választókkal. Több szempontból meg kell vizsgáljuk, hogy mi vezetett ide. Ez meg is fog történni a következő napokban. Egyvalami biztos: össze fogjuk szedni magunkat, hiszen közelednek a parlamenti választások, és nem hagyhatjuk teljes képviselet nélkül a Brassó megyei magyar közösséget” – jelentette ki Kovács Attila.

Az RMDSZ-nek, bár több településen volt polgármesterjelöltje, csupán Alsórákoson sikerült győzni, ahol 4 tanácsos is bejutott. A szövetségnek összesen 35 helyi tanácsosa van: Apácán 3, Bodolán 2, Homoródon 2, Botfaluban 1, Höltövényben 1, Keresztváron 1, Kőhalomban 1, Krizbán 5, Négyfaluban 3, Olthévízen 3, Tatrangon 3, Ürmösön 4, Sárkány községben 1, Zsiberk községben 1. Kimagasló eredmény Krizbán született, ahol eddig 1 önkormányzati képviselő volt, de 5-re sikerült növelni a magyar képviseletet; a megyei elnök szerint a helyi csapat kitartó munkájának köszönhetően.

Az RMDSZ az elmúlt négy évben politikai alkuk révén a brassói alpolgármesteri és a megyei önkormányzati alelnöki tisztséget is betöltötte.

A képen Kovács Attila, RMDSZ-elnök

Az idén 10. alkalommal szerveziték meg szeptember 15-20. között a Brassói Magyar Napokat, amely a szórványban élő magyarság számára évről-évre kiemelt jelentőséggel bír.

A rendezvény a járványügyi megszorítások ellenére is rendkívül színes programmal várta a látogatókat. A több napos fesztivál támogatja a fiatal, erdélyi zenei tehetségeket, de a gyerekekről sem feledkeztek meg, hiszen a szombati napon ők kapták a főszerepet\".

A hatnapos rendezvényen fellépett a Háromszék Táncegyüttes, DALMA és zenekara, Hakeshet Klezmer Band, Szászcsávási Zenekar, The Crazy Plumbers & Voces, Fill HarMoni. 

Volt kézműves és termelői vásár, magyar filmudvar, fotókiállítások, brassói előadók koncertje, könyvbemutatók, borkóstoló, kirándulás a Cenkre, brassói néptánccsoportok előadása, Városismereti séta, gyermek- és családi programok.

Fotó: facebook, Brassói Magyar Napok