A monda szerint a brassói Árpád-szobor eredeti helyén, a Cenk-hegy tetején emeltette Szent István király a Brassovia nevű várat, melyet később II. András király a Német Lovagrendnek adományozott. A későbbi korokban is nagy szolgálatot tett az erősség, a környező falvak népei ide menekültek a 1345-ös tatár, majd az 1421-es török betörések időszakában. A cenki Árpád-szobor talpazatával együtt 20 méter magas volt, melyet 1896. október 15-én leplezték le. Az alkotást Jankovics Gyula, budapesti szobrászművész készítette. A talpazaton álló a 3,5 méteres alak eredetileg nem Árpád fejedelmet szimbolizálta, hanem egy ismeretlen honfoglaló harcost kívánt megszemélyesíteni. A lakosság körében viszont mégis Áprád-szoborként híresült el.

Az alkotás egyike volt azon műemlékeknek, amelyet elsőként tettek tönkre barbár kezek az I. világháború alatt. 1913. szeptember 27-én a besszarábiai Ilie Catarau dinamittal robbantotta fel a műemléket. A szobor túlélte a robbanást, de súlyosan megrongálódott. 1913. december 31-én erősen havazott, melynek következtében a ráeső hó ledöntötte talpazatáról a sérült műemléket. A megmaradt talapzatot az országba 1916 augusztusának végén betörő román katonák ismételten felrobbantották. Az emlékműből mára csak néhány kő maradt egy félkörív részeként. Az impériumváltást követően a Brassói Történeti Múzeumhoz került az alkotás fejrésze, ahol a pincében őrizték hosszú évtizedeken át. 2002-ben láthatta ismét a közösség, 2002-től a szoboralak fejét a brassói evangélikus egyház parókiáján őrizték egészen 2017. október 15-ig, amikor ünnepélyes keretek között a templomkertben kialakított emlékhelyen állították ki.

Képek: 

  1. Korabeli képeslap
  2. A talapzat megmaradt része a Cenken. Forrás: https://www.kethollos.hu/hirek/ostortenet/brasso-milleniumi-arpad-szobor-felavatasa
  3. https://www.petofiprogram.hu/hirek/ertekmentes-brassoban-arpad-szobor-hazatert