Nevezetességek, látnivalók
Az Árpád-szobor talapzata a Cenk-hegyen
Brassóban, a millenniumi ünnepségek keretében – az országon belül elhelyezett hat másik helyszín mellett – 1896. október 18-án leplezték le a honfoglalás kori harcos – később Árpádnak nevezett – kőből faragott 21 méteres emlékszobrát a város fölé emelkedő Cenk-hegyen. A harcos egyik kezében karddal, másik kezében Magyarország címerével állott a város felett. Az emlékmű Jankovich Gyula alkotása volt, amely kolozsmonostori homokos mészkőből épült, 22 000 forintból, Berczik Gyula tervei alapján. A szobor felállításához szükséges anyagokat siklón kellett szállítani, a siklókat lóerővel működtették. A kerek talpazat 8 méter magas volt, melyen egy 10 méteres dór oszlop helyezkedett el, s azon helyezték el a 3,5 méter magas szobrot. 1913. szeptember 27-én a szobrot dinamittal felrobbantották. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, végül 1913 decemberében egy nagyobb havazás után dőlt össze. A szobrot egykor tartó obeliszk vaskos darabjai ma is ott hevernek a talapzat melletti lejtős részen, a talapzat alsó kövezete ma kilátóként szolgál.