Blog - Mégis lesz magyar felirat a brassói reptéren

Bár néhány napja még azt erősítgették a Krónikának a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér képviselői, hogy csak románul és angolul kell feliratozni az épülő létesítményben, Adrian Ioan Veștea közölte: magyar és német nyelven is megjelenítik a tudnivalókat. A brassói politikus december elején a Facebook közösségi oldalon megosztott egy fotót, amelyen a légikikötő termináljának útlevél-ellenőrző pontjánál áll, a fényképen pedig jól látszik, hogy a feliratok csak román és angol nyelvűek. A „szűkre szabott” többnyelvűségre Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Brassó megyei képviselője hívta fel a figyelmet, szintén a Facebookon. Javasolta, hogy magyar és német nyelven is jelenjenek meg a feliratok, tiszteletadásként Erdély és Brassó történelme, az itt élő nemzetiségek előtt. 

Brassó - Barcaságnak szép koronája

A határszéli Kárpátok egyik elzárt kies völgyecskéjébe huzódott meg (...) a Barczaságnak szép koronája: Brassó, mint a drágakő, melyet a foglalvány egyszerűsége által akar még felötlőbbé tenni a művész keze - írja a városról Orbán Balázs. Brassó nevével egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben találkozhatunk először. 1241-ben a tatárok elpusztították. Neve 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében bukkan fel újra. 1384-ben kezdték el a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán ezeket földig romboltatta. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond itt tartott országgyûlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte, hogy újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárata idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost. Szultáni parancsra Petru Rares betört Erdélybe, 1529-ben, megrohanva Brassót elfoglalta és lerombolta a Fellegvárt. 1534-ben Lodovico Gritti 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost. 1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta. 1689-ben Antonio Caraffa felgyújtatta a várost, a Fekete templom falai ekkor lettek feketék. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1849 márciusában Bem tábornok foglalta el. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt. A brassói magyarok száma a 19. század végére meghaladta a szászokét, 1910-ben a város lakosságának relatív többségét (43,4%-át) már magyarok alkották. 1916. augusztus 16-án behatolt Brassóba a román hadsereg, ennek egy részét azonban megsemmisítették. A trianoni békediktátummal Brassó végleg Romániához került: a második bécsi döntéssel Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániában maradt.

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, szászul Kruhnen) régen Brassó vármegye, ma a romániai Brassó megye székhelye.

Brassói románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Lósorsok - Incitato Művésztábor kiállitása
  • Lósorsok címet viselő, 28. Incitato művésztábor alkotásaiból nyílt kiállítás a Reménység Házában. Az idei tábort, amelynek művészeti vezetője Tomos Tünde képzőművész, Katrósán szervezte az Incitato Art Camp Egyesület.