Blog - Ősszel indul a budapesti közvetlen járat a brassói nemzetközi repülőtérről
A Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér vezetői a létesítmény közösségi oldalán számoltak be a jövőben várható új úti célokról, melyek között a magyar fővárost is említették. „Budapest is olyan desztináció, amelynél megvan a bizonyosság a járatok elindítására ősztől kezdődően” – írták. Arra, hogy melyik légitársaság működteti majd a budapesti járatot, nem tértek ki a közleményben, ez az információ egyelőre egyik Brassóból légi járatokat üzemeltető cég honlapján sem szerepel.
Brassó - Barcaságnak szép koronája
A határszéli Kárpátok egyik elzárt kies völgyecskéjébe huzódott meg (...) a Barczaságnak szép koronája: Brassó, mint a drágakő, melyet a foglalvány egyszerűsége által akar még felötlőbbé tenni a művész keze - írja a városról Orbán Balázs. Brassó nevével egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben találkozhatunk először. 1241-ben a tatárok elpusztították. Neve 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében bukkan fel újra. 1384-ben kezdték el a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán ezeket földig romboltatta. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond itt tartott országgyûlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte, hogy újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárata idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost. Szultáni parancsra Petru Rares betört Erdélybe, 1529-ben, megrohanva Brassót elfoglalta és lerombolta a Fellegvárt. 1534-ben Lodovico Gritti 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost. 1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta. 1689-ben Antonio Caraffa felgyújtatta a várost, a Fekete templom falai ekkor lettek feketék. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1849 márciusában Bem tábornok foglalta el. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt. A brassói magyarok száma a 19. század végére meghaladta a szászokét, 1910-ben a város lakosságának relatív többségét (43,4%-át) már magyarok alkották. 1916. augusztus 16-án behatolt Brassóba a román hadsereg, ennek egy részét azonban megsemmisítették. A trianoni békediktátummal Brassó végleg Romániához került: a második bécsi döntéssel Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániában maradt.
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, szászul Kruhnen) régen Brassó vármegye, ma a romániai Brassó megye székhelye.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Brassói románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Magyar Színházfesztivál
- Gyermekfesztivál Brassó
Október 20-án kezdődik és 25-ig tart az ötödik alkalommal megszervezett brassói Magyar Színházfesztivál. A fesztivál szervezői többek között Szabadkáról, Temesvárról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából hívtak meg előadásokat. Az előadásoknak a Drámai Színház ad helyet.
Gyerekszínházi előadások, bábjáték, koncertek és interaktív foglalkozások várják az érdeklődőket a Barcasági Gyermekfesztivál keretében. Az eseményt október 8–12. között a koronavírus-járvány miatt idén is a virtuális térben szervezik. A fesztivál hiánypótló esemény Brassóban és környékén, gazdag kulturális programokat kínál gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/Gyermekfesztival.Brasso